Október közepén, a vénasszonyok nyarának kellemes hangulatot árasztó reggeli napsugaraival együtt indultak útnak az ötödik évfolyam lelkes diákjai, hogy egy kurta autóbuszozás után megérkezzenek a célállomás felé, mely nem volt más, mint a szlovák-magyar határhoz közeli Győr városa.
Utunk első ízben egy tömbházak között megbúvó kis épülethez vezetett, mely félénken lapult a fölé magasodó épületóriások árnyékában. Ez a házikó a Füles Bástya, a 16. századi Győri vár egyik épen maradt bástyája, melybe a betonrengetegből belépve egy fantáziába illő oázis tárult elénk. A bástya kazamatáiban sétálgatva bepillanthattunk Dél-Amerika különleges élővilágába. De nemcsak a szemünknek kedveskedtek a bástya munkatársai, hanem fültanúi lehettünk egy rendkívül érdekes és izgalmas előadásnak az Amazonas vidékén élő egzotikus állatokról is. Sőt, néhány barátságosabb példányt még meg is simogathattunk, saját ujjunkkal tapinthattuk meg többek között az afrikai fehérhasú törpesün puha tüskéit, a sisakos kaméleon színes bőrét, vagy éppen a csincsilla selymes bundáját. A foglalkozás alatt a feszültség talán a vörösfarkú boa láttán hágott a tetőpontjára, ugyanis ezt az óriáskígyót a bátrak legbátrabbjai még a nyakukba is vehették!
Ebéd után jóllakottan folytattuk tovább utunkat a Xantus János Állatkertbe, ahol szintén egy kedves csoportvezető társaságban barangoltuk be az állatkert legérdekesebb zugait. Néhány szelídebb állatot szinte testközelből figyelhettünk meg, hiszen sétálhattunk például a vörösnyakú wallabyk között, egy szigeten a magas fák ágairól bóbitás gibbonok csüngtek mókásan, de leereszkedett körünkbe egy Rotchild-zsiráf is, akivel farkasszemet tudtunk nézni. Vezetőnk izgalmas történetekkel tűzdelt beszámolói után az állatkert fából készült játszóalkalmatosságainak ideiglenes „birtokbavételével” zártuk utunkat.
Sok új információval, maradandó élményekkel tértünk haza, melyeket – remélhetőleg – mindenki kamatoztatni tud majd az iskola falain belül, de akár azokon kívül is.