A Somorjai Régiófejlesztési Ügynökség szervezése által ismét egy rendkívül érdekes előadáson vehettek részt 6.-8. évfolyamos tanulóink. Az előadás három részből állt. Az első részben megismerkedtünk városunk geológiai felépítésével, vagyis megtudtuk, mi van a talpunk alatt. Kiderült, hogy itt 15 millió évvel ezelőtt tenger hullámzott és még vulkánok is pöfögtek benne. A nagyjából 200 méter vastagságú tengeri üledékrétegből pl. cápafogak, fésűskagylók és egyéb puhatestűek kerültek elő. A tenger világóceántól való elzáródása után jött létre az úgynevezett Pannon-tó, amelynek szintén megvannak a jellegzetes ősmaradványai, többek között olyan kagylóhéj maradványok, amikről régebben azt hitték az emberek, hogy kecskekörmök (lásd. Balatoni kecskekörmök legendája). Ez a tavi üledékréteg nagyjából 1300 méter vastagságú. A maradék kb. 270 méteres kavicshordalékot a Duna szállította erre a vidékre. Legfőbb folyamunk ugyanis mintegy fél millió évvel ezelőtt kezdett el errefelé folydogálni és kezdte kialakítani a Csallóközt. A második rész teljesen interaktív volt. A tanulók asztaloknál hármas csoportokat alkotva tanulmányozhatták, acélszöggel karcolgathatták is az előttük lévő kőzeteket. Segítségül használhattak lupét is, így még közelebbről szemlélhették az egyes kőzetalkotó ásványokat. Megismerték a homokkövet, a puhatestűek vázából, valamint mésziszapból összeállt mészkövet (sósav cseppentése után még pezsgett is), dolomitot, a sávos és fénylő átalakult kőzeteket, a szép nagy ásványokkal rendelkező mélységi magmás gránitot. A kiömlött láva megszilárdulásával keletkezett a szürkés andezit, és a nagyon sötét színű, apró ásványokból összetevődő bazalt. A kövek közül a legkeményebb a féldrágakőnek is használt kvarc volt, amit már a szög sem karcolt. Megtudtuk, hogy tíz dunai kavics közül a kilenc kvarckavics. A fiúk számára főleg a „kacsázó kavics” volt érdekes, ez viszont általában homokkő. Tanulóink kőzetmikroszkópos felvételeket is megtekinthettek és megbeszélték a rajtuk látottakat. Miután már egész jól megbarátkoztak a különféle kőzetekkel, az előadás harmadik részében a Dunát körülvevő hegységek geológiai felépítésére terelődött a szó. A fiatalabb hegységeknél, mint amilyen az Alpok és a Kárpátok (még „csak” 100 millió éve emelkednek), a felszínen mészkő és homokkő található. Az idősebbeknél már az átalakult és mélységi magmás kőzetek kerültek legfelülre. Ez figyelhető meg a Fekete-erdőben és a Cseh-masszívumban. Az utóbbiba a Duna helyenként „beleharap”, főleg nagyobb törések mentén és gyönyörű kanyarokat tesz meg bennük. Kiderült, hogy a főként mészkő alkotta Alb-hegységben van egy különleges kőzet, amit egy 14,5 millió éve becsapódott meteorit hozott létre. Ez az úgynevezett vltavín, ami a térség egyik legmenőbb ékszer ásványa. Szűkebb térségünkben jelenleg is zajlanak a szerencsére lassú geológiai folyamatok, így nem attól kell félni, hogy régiónk pár év múlva éppen miattuk tűnik el. Tartanunk inkább attól kell, hogy az ember olyannyira eltávolodik a természettől, hogy rövid időn belül, kellő ismeretek hiányában, maga teszi azt tönkre.
Még egyszer köszönjük a tartalmas előadást, rengeteg tudással gazdagodtunk.