Megmondom őszintén, hogy amikor nyilvánvalóvá vált, hogy június 22-én hét tanítási napra beléphetnek a 6-9 -es tanulók is az éppen folyó tanévbe, kételyeim voltak, vajon van-e ennek értelme. Utólag látom, hogy nagyon is volt. A tanulók társaik között élhették meg a tanév végét, leadták a könyveiket, a kilencedikesek nagy gőzzel készültek a ballagásra, megtarthatták a bankettjeiket. Hétfőn pedig a végzős diákok elballaghattak. A többi évfolyamok az osztályaik előtt állva, ablakokból kiintegetve, vagy a hátsó belső udvarban búcsúzhattak el tőlük. Az elbúcsúzó írásomban megpróbáltam érzékeltetni a diákokkal, hogy igyekezzen mindenki a képességei alapján megalapozott tudást felszedni magára, dolgozzák végig és élvezzék ki az előttük álló diákéveiket. A kilencedikesek beszédét Tám Dóra, a nyolcadikosokét pedig Csóka Szilárd mondta el. Köszönet nekik a szép, színvonalas szereplésért. Ekkor került sor az “év diákja” kitüntetés átadására. Az idén ezt két tanulónk vehette át. Az egyik Álló Emese, az osztálya húzóereje, végig tiszta egyes tanuló, angol, magyar és rajzversenyen képviselte osztályát, iskoláját. Valamint Tám Dóra, ő is mindig tiszta egyes volt, magyar nyelvi versenyek, szavalóversenyek állandó 
szereplője, mindig ott volt, ha műsorvezető kellett, de szép hangjára, énekes előadásoknál is lehetett számítani. A két lánynak az elismerő oklevél mellé könyvutalvány is járt. A délelőtt további részében a kilencedikesek fényképezkedtek, majd átvették a bizonyítványaikat. A ballagás formai lebonyolításakor betartottuk az éppen hatályban lévő higiéniai szabályokat. Ennek az is a része volt, hogy a szülők, hozzátartozók nem jöhettek be az iskola épületébe. Megértésüket és együttműködésüket köszönjük.
Az elhangzott beszéd ide kattintva olvasható.
Tisztelettel, Mészáros Péter, iskolaigazgató